Szomszédos települések bemutatása:

Aranyosapáti

A Tisza bal partján, Vásárosnaménytől 12 kilométerre északra, a Beregi-Tiszaháton található.
Szomszédos települések: Gyüre, Nyírlövő, Tiszaadony, Tiszavid, Újkenéz.
Vonattal elérhető a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon.
Aranyosapáti 1950-ben keletkezett két falu, Kopócsapáti és Révaranyos egyesüléséből. Ez utóbbi két középkori falu, Aranyos és Bács összeolvadásából jött létre a 17. század végén.
Neve is utal arra, hogy valamikor apátsági birtok volt. Apáti első okleveles említése 1316-ból származik, amikor I.Károly a területet akkori uraitól elvette és Kállai Egyed fiainak adományozta.
Bács neve a történeti forrásokban először 1331-ben, Aranyosé 1448-ban bukkant fel. Tulajdonosai többször változtak, volt a Várday, Upory és az Eördögh család birtokában is. A török hódoltság alatt a lakosság száma erősen lecsökkent. A 18. században orosz lakosok is érkeztek a településre.

Nevezetességei:
Szent Miklós püspök 18. századi, görög katolikus, barokk temploma
Nagyboldogasszony római katolikus, késő barokk temploma
Újhelyi-kastély, 1725-ben épült kastély
Kultúra Lovagrendje Emlékparkja ( Aranyos Közösségi Alkotóház kertjében, Petőfi Sándor utca 60.)
Határtalan összefogás kapuja ( Aranyos Közösségi Alkotóház kertjében, Petőfi Sándor utca 60.)
New York állam korábbi kormányzójának, George Patakinak a nagyapja innen vándorolt ki az Egyesült Államokba.

Mezőladány

Mezőladány és környéke már ősidők óta lakott hely, ezt a régi Őrmező falu Cserepes-Kenéz határrészén talált bronzkori eszközök is alátámasztják.
A falu az 1900-as évek elején Őr-Ladány és Őrmező települések egyesüléséből keletkezett.
Őr-Ladány
az 1900-as évek elején egy 86 házból álló 450, nagyrészt ev. református lakosú kisközség volt. A falut az oklevelek 1332-ben említették először a pápai tizedlajstromban. 1480-ban a Bacskay család volt a település földesura. A 18-19. században több birtokos osztozott rajta: a gróf Forgách, gróf Vay, báró Horváth, a szatmári püspökség, Leövey, Jékey, Király, Pethő, Szuhay, Uzonyi és Eördögh családok. Református templomának építési ideje nem ismert. A faluhoz tartozott Endes puszta is.
Őrmező
Az 1900-as évek elején 131 házból álló 597, nagyobbrészt római- és görög katolikus lakosú kisközség volt. 1435-ben kelt leleszi orsz.llt. oklevelében már Őrmező néven említik nevét. 1483-ban földesurai a Petneházy, valamint a Forgách családok voltak. A község Cserepes-Kenéz által kitelepülés céljából vásárolt határrészén az 1896-ban végzett ásatásokon bronzkor-ból származó eszközöket találtak.

Nevezetességei:

Evangélikus templom.
Zsidó temető.

Testvértelepülés: Románia Székelyszenterzsébet